Két javaslatot tárgyalt ma az MNB Monetáris Tanácsa, mely végül egyhangúan döntött az alapkamat 75 bázispontos csökkentése mellett - mondta keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. A jegybank alelnöke kiemelte, hogy több területen is határozott javulás látszik a fundamentumokban és Magyarország kockázatíi megítélése is javult az elmúlt hetekben.
Javult a jegybank gazdasági képe, de továbbra is óvatos, körültekintő monetáris politikát lát indokoltnak - így értékelhető a jegybank kamatdöntés után ki adott indoklása. A mai 75 bázispontos kamatvágás után is a korábbihoz hasonló a monetáris tanács előretekintő iránymutatása: "A Tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről."
A várakozásoknak megfelelően újabb 75 bázisponttal 10,75 százalékra csökkentette az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa idei utolsó kamatdöntő ülésén. Így az évet még 18 százalékon kezdő irányadó kamat az infláció meredek esésével jelentősen csökkent, és ez várhatóan 2024 elején is folytatódik.
Délután három órakor szokás szerint online háttérbeszélgetésen ismerteti az MNB keddi döntésének részleteit Virág Barnabás. A jegybank alelnökének szavait elsősorban a kilátásokkal kapcsolatban figyelheti árgus szemekkel a piac.
A globális tőkepiac egyik legnagyobb kérdése jelenleg, hogy a 2010-es évek monetáris elnyomása volt-e egy kivételes időszak, ami után most visszatérünk a pozitív reálhozamok világába, vagy az elmúlt két és fél éves inflációs időszak volt a kivételes időszak a monetáris elnyomásban. Erős a gyanúm, hogy a második helyzet fogja jobban lefesteni az előttünk álló évek igazságát. Az ok pedig nem más, mint a fejlett világ demográfiai válsága.
A Bloomberg 52 közgazdász bevonásával végzett felmérése szerint a Bank of Japan (BOJ) várhatóan fenntartja negatív alapkamatokat a december 19-én záruló, soron következő kamatdöntésekor. Bár a többség nem vár azonnali változást a rövid távú kamatpolitikában, a befektetők 2024-re már változást várnak.
Idei utolsó kamatdöntő ülését tartja kedden a Monetáris Tanács, az elemzők szinte egyhangúan újabb 75 bázispontos kamatvágásra számítanak, így 10,75 százalékra mérséklődhet az irányadó ráta. Az infláció akár nagyobb lazítási tempóra is lehetőséget adna, azonban eddig mindig az óvatosságot hangsúlyozták, így meglepő lenne, ha most adnák fel ezt.
Az elmúlt hónapokban egyre alacsonyabb árakkal találkozhattunk a magyar benzinkutakon, ez elsősorban a csökkenő olajáraknak volt köszönhető. Az év végéhez közeledve adódik a kérdés, hogy vajon a kedvező tendencia 2024-ben is kitarthat, vagy ismét visszatérnek a 600 forint feletti literenkénti árak a benzin és a dízel esetében? Ráadásul nem csak a pénztárcánk miatt fontos kérdés, hogy hogyan alakul az olaj világpiaci ára: az egyik legnagyobb hitelminősítő kutatása szerint egy magas árkörnyezet akár a globális gazdasági növekedési kilátásokra is jelentős hatással lehet.
Az Oppenheimer Asset Management stratégái szerint az egyik legjelentősebb amerikai részvényindex, az S&P 500 2024 végére 5200 pontig emelkedhet, ami közel 13 százalékos növekedést jelent a jelenlegi szinthez képest. Ezzel a bizakodó előrejelzéssel beálltak azon Wall Street-i elemzők sorába, akik elsősorban a kamatcsökkentési várakozások miatt jövőre rekorddöntést várnak az amerikai tőzsdéken.
A cseh monetáris politikai döntéshozóknak komoly fejtörést okozhat, hogy az infláció novemberben az enyhülés jeleit mutatta, de továbbra is jelentősen a célérték felett maradt. Mindez átírhatja a kamatcsökkentésről szóló terveiket a havi ülésük előtt, így a lazítás is kitolódhat.
A svéd háztartások az otthonok értékének emelkedésére számítanak a központi bank döntése nyomán, miszerint az irányadó kamatlábat változatlanul hagyja - írta meg a Bloomberg.
Kínában a hitelköltségek várhatóan 2024-ben is magasak maradnak, ami a deflációs nyomás fennmaradásával fenyeget, ez pedig visszafoghatja a gazdasági növekedést. A Kínai Népbank (PBOC) irányadó kamatlábakat csökkentő intézkedései és a bankok kamatakciói ellenére a Bloomberg számításai szerint az inflációval kiigazított reálhitelkamatok 4% fölé emelkedtek, és valószínűleg megközelítik az 5%-ot, ami 2016 óta a legmagasabb szint.
A legfrissebb inflációs adatok nyomán a hazai gazdasági elemzők még óvatosságra intenek, mivel több kockázat is jelen van még a gazdaságban. A mostani, a várakozásoknál kedvezőbb 7,9 százalékos adatban szerepe van szerintük a visszaeső lakossági keresletnek. A szakértők nem várják, hogy a Magyar Nemzeti Bank változtatna a kamatpályán a vártnál alacsonyabb szint miatt.
Közel kilenc éve volt utoljára a mostaninál erősebb a svájci frank az euróval szemben, amikor a svájci jegybank elengedte meglepetésre az árfolyamküszöböt – írja a Bloomberg. A befektetők egyre erősebben árazzák azt, hogy hamarosan az Európai Központi Bank (EKB) elkezdi csökkenteni a kamatot.
A harmadik negyedévben már nőtt a hazai GDP az előző negyedévhez képest, a negyedik negyedévben pedig már év/év alapon is enyhe bővülés lehet, vagyis véget érhet a recesszió időszaka. A jövőbeli növekedés belső és külső hajtóerői közül a belföldi keresletet illetően azonban csak fokozatos javulásra számíthatunk a következő egy-két évben, míg a külgazdasági feltételek terén jelentős a bizonytalanság. Várhatóan fog érkezni valamennyi pénz az EU-ból, de távolról sem annyi, mint a 2010-es évek második felében, amikor az uniós támogatások a növekedés számottevő forrását jelentették. A munkapiaci tartalékok beszűkülésével a potenciális növekedés egyre inkább egyedüli forrása pedig a termelékenységjavulás lesz, amihez viszont jól allokált beruházásokra lesz szükség.
A Magyar Közgazdasági Társaság összegyűjtötte szakmai konferenciájának legfontosabb tanulságait Magyarország gazdaságára vonatkozva, és pontokba szedve ismertette azt. A szervezet javaslatokat is megfogalmazott a kormányzat számára.
A török statisztikai hivatal (Türkiye Istatistik Kurumu - TÜIK) hétfőn ismertetett adatai szerint az éves fogyasztói áremelkedés mértéke novemberben 61,98 százalékra, tavaly december óta a legmagasabbra emelkedett az októberi 61,36 százalékról. Elemzői várakozások átlagában azonban még magasabb, 63,0 százalékos novemberi éves infláció szerepelt.
A koronavírus- és az energiaválság végével újra aktuálissá vált a kérdés, hogy milyen növekedési pálya vár Magyarországra. A gazdasági fejlődés 2020 előtt már látszódó korlátai most is jelen vannak, ezért különösen fontos, hogy mitől remélünk további felzárkózást. A kormányzati törekvésekből kirajzolódó növekedési modell alapvetően régi, de kényszerűségből új elemeket is tartalmaz: az extenzív, mennyiségi szemléletű bővülés és a magas nyomású gazdaság elegye. Ez a „majdnem mindent bele” növekedési modell.
A japán jegybank eszközvásárlási programja jelentősen rontotta az ország kötvénypiacainak helyzetét - derült ki a jegybank felméréséből.
Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke szerinte a túlszigorítás és alulszigorítás kockázata kiegyensúlyozott, és elkezdett kibontakozni az áhított puha landolás.
Közben esik az olajár.
Hírfolyamunk folyamatosan frissül.
Nem akart szembenézni az országos tüntetésekkel.
Az utasok érdekes dolgokat láthattak.
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
